Chapter II.

Üdv újra itt!

Ismét péntek, ismét Tűzön-vízen át. Köszönöm az első fejezethez a visszajelzéseket, nagyon sokat jelent! És itt a második fejezet, ami remélem éppen annyira elnyeri a tetszéseteket, mint az előző.

Millió ölelés,

P.

•••

T

izenhárom órakor a csapat a mélygarázs D-szekciójában várakozott a két hatalmas sötét autó mellett. Csak ők tartózkodtak a parkolóban, ami dugig volt különböző méretű és márkájú kocsikkal. A betonpadlót sötét gumicsíkok díszítették. A D betűt ábrázoló tábla fényesen csillogott az egyik tartóoszlopon. Valahol a távolban egy neoncső éppen megadta magát, és zavaró hangot adva villogott. Hűvös volt, a kilélegzett levegő fehér kristályokká merevedett. A társaság mindegyik tagja vastag, fekete szövetkabátot viselt, Marcuson még sapka is volt. Kabátjának belső zsebében ott lapult a kilenc milliméteres, csakúgy, mint Gregében és Jenniferében.

A csendet a lift közeledése szakította meg. A megérkezését jelző csengő hang után magányos léptek zaja hallatszott. Mr Smith volt az. Öt perc késéssel érkezett, ami miatt most kínosan szabadkozott.

- Ugyan, főnök, hagyja csak – intette le Greg. – Inkább lássunk munkához. Először is kell egy kép a hölgyről.

- Mi? Ja, egy fotó. Az nincs.

- Hogy érti, hogy nincs?! – háborodott fel Marcus. – Hogyan fogjuk akkor felismerni?

- Hidd el, tudni fogod – válaszolta Mr Smith titokzatosan.

- Oké, nekem is van egy kérdésem: miért mi? Azt mondta, az előző testőröktől kell átvennünk a Hercegnőt. Miért nem tudják tovább védeni ők? – érdeklődött Jennifer.

- Azt nem áll módomban közölni – felelt diplomatikusan a férfi.

- Akkor van valami információja, amit meg is oszthat velünk? – kérdezte Greg nem túl udvariasan, amiért meg is fizetett.

- Igen, Mr Allen. Azt biztosan tudom, hogy még mindig én vagyok a főnöke, szóval vegyen vissza, vagy kényszerpihenőre küldöm.

Mindezt Mr Smith nyugodt hangon mondta, ami még fenyegetőbbé tette ajánlatát.

- Bocsánat – hunyászkodott is meg a címzett. Smith megnyugtatólag biccentett.

- Megértem. Én is ideges lennék ha ennyire kevés dolgot közölnének velem egy bevetés előtt. De meg kell értenetek, minél kevesebbet tudtok, annál jobb.

- Ki ez a Hercegnő? Miért ilyen különleges? – tette fel a kérdést Marcus, szinte választ sem várva.

- Nagyon nagy hatalma van. De aki üldözi, annak még nagyobb. És higgyétek el, nagyon nem szeretnétek, hogy ez az üldöző el is kapja.

- Ha rajtunk múlik, nem is fogja – jelentette ki Jennifer sziklaszilárdan. A búskomor hangulat ezzel tova is röppent, és helyette Mr Smith hangja töltötte be a teret, ahogy gyorsan felvázolta a tervet.

- Sok szerencsét, srácok. A lakosztályban találkozunk – búcsúzott el Smith a csapattól. Kocsiajtók csapódása hallatszott, majd felbúgtak a motorok, és a két autó elindult a Central Park felé.

A terepjáró ment elől, mögötte szorosan haladt a BMW.

- Nem tetszik ez nekem – szűrte a foga között Greg, szemét az útra szegezve.

- Tudom – sóhajtott a mellette ülő Jennifer. – Nekem sem.

- Olyan bonyolult lett volna elmondani legalább annyit, hogy melyik ország előkelősége a nő? – dühöngött tovább Greg. Társa elnyomott egy mosolyt.

- Most már csak nő? A garázsban még hölgy volt – cukkolta a másikat.

- Változnak a dolgok. Amíg nem tudunk róla többet, addig nő marad.

- Te, mi van, ha valójában egy külföldi híresség, akinek csak a művészneve Hercegnő? – kérdezte hirtelen Jennifer. Greg felnevetett.

- Nekem is hasonló jutott az eszembe – vallotta be, még mindig nevetve.

- Lassíts, közeledünk – váltott komolyra a nő, ahogy feltűntek a betondzsungel mögött New York tüdejének fái. A kabátja gallérjához nyúlt, és beleszólt az arra erősített mikrofonba.

- Mindjárt ott vagyunk. Mi megállunk egy utcával arrébb, te menj egy kört, csekkold le a terepet – adta ki az utasítást.

- Oké, rajta vagyok – válaszolta Marcus. Greg leparkolt, majd figyelték, ahogy a BMW elhúz mellettük. Pár perc múlva meghallották a fülesükben Marcus hangját:

- Minden tiszta.

Greg kérdőn nézett Jenniferre. A nő bólintott. A Nissan kikanyarodott az útra. Az ideiglenes sofőr a megjelölt találkozási ponthoz legközelebbi helyen állította le az autót.

- Kimegyek, körülnézek.

- Vigyázz magadra!

Jennifer biccentett, és kiszállt az autóból. Besietett a kapun, majd a víztároló felé vette az irányt. Hamar odaért. Körbenézett, de nem látott semmi gyanúsat. Rápillantott az órájára. 13:59.

- Még egy perc – suttogta a mikrofonba. Válaszul két ideges morgást kapott. A szél harangzúgást hozott magával. Itt az idő. Épphogy elhalt a kongás, mikor Marcus jelentést tett egy jelzés nélküli kisteherautóról. A csapat másik két tagja feszülten figyelt és várt, ám az említett jármű téves riasztásnak bizonyult.

- A rosseb egye meg – morgolódott Greg. Jennifer elhúzta a száját. Tekintetével végigpásztázta a parkot. Hol lehetnek?

Egy kéz kocogtatta meg Jennifer vállát. A nő villámgyorsan megfordult, és szembe találta magát két vörös hajú idegennel. Akár testvérek is lehetnének, futott át az agyán. Ám ha behatolóbban megvizsgálta őket, észrevette, hogy a nőnek sötétzöld szeme van, a férfinek viszont inkább kékes. Persze ez nem jelent semmit, figyelmeztette magát.

- Jennifer Hope Black? – szólította meg a férfi.

- Igen.

- Bemutatom a Hercegnőt.

A nevezett elmosolyodott, és kezét nyújtotta.

- Örülök, hogy megismerhetem, Miss Black.

Jennifer zavartan mosolygott. Védencük teljesen elkápráztatta. Fiatal kinézete ellenére szörnyen nagy tudás és hatalom áradt belőle.

Végül Gregory hangja mentette ki. A férfi megunta a várakozást, és rászólt Jennifer fülére.

- Hé, minden OK?

A titkosügynök a füléhez kapott, és a kabátján lévő mikrofonhoz nyúlt:

- Azonnal megyünk, legyetek készenlétben.

A parancs leadása után a Hercegnő kísérőjéhez fordult.

- Innentől átvesszük.

A férfi megragadta Jennifer kezét, és közelebb lépett hozzá. Nagyon vigyázzanak rá, hallotta. A nő bólintott, majd hátralépett.

- Menjünk.

A két nő sietősen a park kijárata felé vette az irányt. Próbáltak beleolvadni a tömegbe. Ahogy kiértek, a semmiből egy férfi ugrott eléjük. Jennifer majdnem behúzott neki egyet, mikor rájött, hogy csak Greg az.

- Gyerünk, erre.

Mint kiderült, a férfi átparkolt egy másik helyre, a biztonság kedvéért. Ahogy elérték a Nissant, Greg szélesre tárja a hátsó ajtót és felsegíti a Hercegnőt. Mikor be akarja csukni az ajtót, Jennifer elkapja a kezét.

- Hátulra ülök.

Greg védekezően emelte fel karjait, aztán gyorsan beugrott a kormány mögé. Jennifer a Hercegnő mellé telepedett le, majd a mikrofonhoz nyúlt:

- Marcus?

- Minden tiszta – hangozott a válasz a ki nem mondott kérdésre.

- Mehetünk – adta ki a parancsot Jennifer.